A CPT szondázásról általában
A CPT szondázás lényege
A CPT, vagy ahogy hazánkban nevezik a statikus nyomószondázás során egy 60°-os csúcsszögű, szabványos, 10cm2 illetve 15cm2 keresztmetszeti felületű szondafejet, állandó 2,0cm/sec (1,2m/min) sebességgel a talajba sajtolunk, mely során folyamatosan mérjük a fajlagos csúcsellenálás (qc), a fajlagos palástsurlódás (fs) és a pórusvíznyomás (u) értékét. A pórusvíznyomás mérésére csak az ún. piezocone-nal van lehetőség, melynél attól függően, hogy a szondafejen hol történik a pórusvíznyomás mérése, a regisztrált pórusvíznyomást u1, u2 ill. u3-mal szokás nevezni. Az ilyen statikus nyomószondázást melynél a pórusvíznyomást is mérjük, CPTu szondázásnak nevezzük.
A ma hazánkban forgalomban lévő CPTu szondák csaknem minden esetben a csúcs mögött elhelyezett érzékelővel vannak felszerelve (u2).
A CPT szondázás eredményi (qc, fs, u2, Rf) a mélység függvényében
Mire használható?
A mai modern geotechnikai gyakorlatban a CPTu szondázás az egyik legelismertebb és legnépszerűbb talajfeltárási módszerré vált hazánkban és külföldön egyaránt, sőt a geotechnikai alkalmazás mellett sorra jelennek meg a piacon a környezetvédelem területén is alkalmazható ún. „szennyezés detektáló” szondafejek is.
A CPTu szonda eredményein alapuló leggyakoribb geotechnikai alkalmazások:
- a talaj rétegződésének és állapotának megismerése
- sík és mélyalapok (cölöpök) teherbírásának számítása
- süllyedésszámítás
- konszolidációs idő számítás
- szalagdrén tervezés
- mélytömörítés, kavicscölöpözés hatékonyságának minősítése
A környezetvédelemi szonda egyre nagyobb térhódítását annak köszönheti, hogy segítségével a talaj kitermelése nélkül meg lehet állapítani a talaj illetve a talajvízről, hogy szennyezett-e. Alkalmazásával a talaj és talajvízszennyezettség lehatárolásához szükséges igencsak költség és időigényes kémiai analitikai vizsgálatok a minimálisra csökkenthetők. A szonda további előnye a talajszennyezettség kutatásában, hogy a hagyományos fúrásos mintavételhez képest nem csak diszkrét mintavételi mélységekből nyert minták szennyezettségéről kaphatunk információt, hanem a folyamatos mérésnek köszönhetően a szonda lenyomása közben a talajszelvény szennyezettségének változását is nyomon követhetjük.